A hazai közoktatási rendszer a ciklikusan visszatérő reformtörekvések ellenére csaknem változatlan válságjelenségekkel küszködik immár évtizedek óta. Az államilag dominált – napjainkig a lexikális tudásátadás köré szervezett – „képzési nagyüzem” az óvodától kezdve egészen a felsőoktatás küszöbéig kíséri a hallgatókat. A gyermekeink és unokáink életét majd’ egy emberöltőn keresztül (azaz csaknem húsz esztendőn át) meghatározó magyar oktatási rendszer a 21. században elengedhetetlen készségfejlesztési módszertanoktól idegenkedik, a projekt-centrikus szemléletformálásra képtelen, valamint a kreativitást tudatosan elnyomja a jövő generációiban.
A magolást jutalmazó, azzal egyidejűleg a kreativitást stigmatizáló modell a középszerűség, a tömegesedés, a kritikátlan információbefogadás kulturális mintáit honosítja meg a hallgatóságban, amivel versenyképtelenné teszi az állami iskolákban tanuló kiskorú népesség szinte egészét. E modell a 19-20. század gyáripari korszakának lexikális tudásigényét kéri számon a 21. századi információs társadalomban szocializálódott internetközpontú nemzedékeken. Az előttünk álló negyedik ipari forradalom során a feldolgozóipari alágazatokban és a szolgáltatási szegmensben egyaránt általánossá váló mesterséges intelligencia a napjainkban ismert munkakörök kétharmadát-háromnegyedét felszámolja, vagy alapjaiban formálja át. A nem túl távoli jövőben munkahelyek tömegei fognak megszűnni a digitalizáció folytán a kreatív tudásalkalmazást és az önálló döntéshozatalt nem igénylő gyártósori és adminisztrációs területeken. Egyre több szülő ismeri fel: a sematikus állami oktatási rendszerben rekedt gyermekek jövője egyenesen kilátástalan. E reális alapokon nyugvó felismerés jelentős piaci keresletet támaszt a magánoktatási szolgáltatások piacán a magas vásárlóerővel bíró Balaton-felvidéken és a központi régióban (vagyis a fővárosban és közvetlen agglomerációja egészében).
Számos reformpedagógiai irányzat jelent meg a rendszerváltozást követően hazánkban, azonban ezek egyike se rendelkezett holisztikus szemlélettel, azaz egyikük se tudta ötvözni a gyermekek egyediségéből fakadó személyre szabható készségfejlesztési módszertanokat a hazai potenciális munkaerő-piaci igényekkel az érettségiig tartó teljes képzési cikluson keresztül. E komplex feladat elvégzését valósítja meg fennállása óta az alternatív, egyedi és innovatív pedagógiai programja révén a fenntartó szervezet (Balaton-felvidéki Nemzeti Oktatási Nevelési Közhasznú Alapítvány – a továbbiakban BANONA).
I. Mitől vált modellértékűvé a BANONA a magyar edukációs piacon?
A belföldi edukációs piacra az alapfokútól a felsőfokú szintig bezárólag viszonylag csekély számban léptek be piaci szereplők a rendszerváltozás éveinek átmeneti pezsgését követően. Kizárólag a valóban elhivatott, felkészült és motivált szakmai stábbal rendelkező szereplők vettek részt az oktatási piac megújításában a forrásoldalon csaknem monopóliumot élvező állami szereplők egyenlőtlen helyzetű versenytársaként. A Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Iskola négy Balaton-felvidéken fekvő kistelepülés eredményes kooperációjaként szülői kezdeményezésre jött létre 2013-ban. A BANONA többek között éppen azért a Balaton-felvidéken működik, mert e prosperáló tájegység az egyetlen hazai „vidéki” mikro-régió, ahol az ezredforduló óta a népességi mutatók folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak.
A hallgatók testi, szellemi és lelki fejlődését egyaránt fókuszba helyező (vagyis a holisztikus Életiskola-programot megvalósító) BANONA jelenleg három képzési pillérrel rendelkezik:
- alapítványi általános iskola
- szakgimnázium, Gimnázium
- alapfokú művészeti iskola
Mások gyengeségei a mi lehetőségeink. Az első évek sikere átütőnek bizonyult: a hallgatói létszám a kezdeti évben (2013.) megháromszorozódott (11 főről 36-ra), sőt az első két tanév során összességében megtízszereződött (11 főről 130-ra). Az intézmény a tájegység társadalmának elismeréseként a 2015-2016-os tanévben már 300 diákkal rendelkezett. A magas működési színvonalat bizonyítja, hogy az ENSZ szakosított oktatási intézményének (UNESCO) minősítési rendszerének szigorú kritériumrendszerét képes volt maradéktalanul teljesíteni, így 2014-től máig megszakítás nélkül használhatja a megtisztelő (a Föld egészén mindössze 9 ezer, azon belül hazánkban csak 12 iskola birtokában lévő) UNESCO-társult iskola címet. A világ 13 országából járnak az intézménybe tanulók (akik főként a nagyvilág magyar diaszpóráinak valamelyikéből származnak). A fenti sikerrecept veleje az egyénileg meghatározott készségfejlesztésben, valamint a projektközpontú oktatási programban keresendő. A BANONA keretei között számos hiánypótló tehetséggondozó és készségfejlesztő szolgáltatás érhető el, melyek közül kiemelendő:
- a sport
- a néptánc
- a zene
- az idegennyelv-ismeret
- az önvédelmi-oktatás
- valamint a képzőművészet személyiségfejlesztő képzési területe
A diákok fejlődését emellett segíti a tapasztalásoldali képzés is. A kiegészítő pedagógiai elemek e sokszínűsége és sokoldalúsága teszi képessé az élet minőségi megélésére és a munkaerőpiacon való helytállásra a diákságunkat. A kompetenciafejlesztés révén a BANONA iskolájában végzett diák:
- önművelő
- tanulékony
- nyitott az új ismeretekre
- képes az együttműködésre
- sokoldalú személyiségű
- kreatív
- önálló
- vállalkozó-szellemű
A BANONA speciális pedagógiai célcsoportokra fókuszál működése során, melyek sorában megemlítendő: élsportolók, kiemelkedő tehetségű gyermekek, lakhelyükről nehezen mobilizálható diákok (pl. tanyákon élők, mozgáskorlátozottak), külhoni diaszpórákban élők. Az iskola unikális jellegét erősíti, hogy annak keretei között szabadon hozzáférhető a kiscsoportos oktatás, az egyéni tanrend, valamint a féléves/éves vizsgák online távoktatási felkészüléssel kombinálhat letételének lehetősége.
II. Stratégiai irányok Balatonfűzfőn
A permanens fejlődése folytán, valamint egyéb tényezőkből adódóan (helyigény, közlekedési szempontok, településméret) a korábbi telephelyéről (Pécsely) pár éve Balatonfűzfőre áttelepülő intézmény jelenleg magasabb infrastrukturális színvonallal és bőségesebb oktatási eszközháttérrel rendelkezik, mint a térségi állami közoktatási intézmények bármelyike. Az iskola napi működése a túlbürokratizált és túlcentralizált KLIK tagintézményeihez képest összehasonlíthatatlanul gördülékenyebb. A kedvezőbb tanár-diák arány (cca 1:10) folytán a gyermekekre több minőségi oktatási idő jut, mint az állami oktatási rendszerben, amely sajátosság meghatározóan javítja a tudásátadás intenzitását és hatékonyságát.
Eredményeink
Széchenyi Díj, Unesco társult iskola
Sport
élsportolók
európa, világ bajnokok, küzdő sportokban, két diákunk az év jó tanuló jó sportolója
Média műhely
Újságírás, kiadvány szerkesztés, WEB oldal készítés, riportok készítése, fotózás, protokoll, stb
Művészeti oktatás
Népi brácsa, Zene, MOME design thinking,
Honvédelem, hazaszeretet
Apród képzési program, minden szerdán a Honvédelmi kabinetben
Kadét képzés 2020 szeptembertől,
Doni emléktúra 50 km, már másodjára
Erdélyi Erdei tábor
Kirándulás az ezeréves határon Ojtoz és környékén
- sósmezei haditemetőhöz, a temető sírjainak rendbetétele
- Csernát, Hasszma, Tájmúzeumok
- Kalabucs tetőre, ahova kb. 30 km-es izgalmas túra megtétele után jutunk el
- Hadi temető rendbetétel Ojtoz
- Fa ültetési program
Mindezeknek az eredmények ellenére iskolánk pénzügyi támogatásra szorul.
Oka, hogy a kormányzat megszorító (centralizáló) politikája, továbbá rosszindulatú Kincstári ügykezeléseknek köszönhetően iskolánkkal 2018 -2019 es tanévben az állam visszafizettetett 50 Mft állami támogatást, úgy, hogy az állami vagy egyházi normatíva töredékét kaptuk amúgy is. Amit kaptunk vissza is vették.
2018 szeptemberében Pécselyről Balatonfűzfőre költözött iskolánk amit egy alapos felújítás után vehettek birtokba a gyermekek. Az építő iparban tapasztalható túlzott áremelkedésnek a kincstári visszafizetésnek és az intézmény költözésével járó tanuló vesztés miatt ill ezen okoknak köszönhetően Iskolánk működése veszélybe került.
Az intézményünk működése a pénzügyi stabilitás helyreállítása után képes ellátni a rábízott közoktatási feladatát.